🖥️Gondolkodtál már azon, miért lógsz folyton a social médián? Tudod, mit tesz veled valójában?
Mindenkinek megvan a maga oka, hogy miért használja a közösségi platformokat, de ha egy kicsit kívülről, pszichológiai szemmel nézünk rá, sokkal mélyebb dolgokat találhatunk. Főleg, ha azokkal foglalkozunk, akik szinte “ott élnek”.🛖
Vannak emberek, akik folyamatosan osztanak meg magukról képeket, sztorikat, és nem azért, hogy pénzt keressenek vele. Megosztanak mindent – a saját életüket, a gyerekeiket, a párjukat, mindent. Láttál már olyat, aki posztolja, ha olvas egy könyvet? Vagy ha eszik egy étteremben, és még a kaját is lefotózza?
❓De vajon miért csinálják ezt?❓
Lehet, hogy nem is gondoltál még rá, de ennek a viselkedésnek több oka is lehet. Az egyik legfontosabb, hogy mindannyian szeretnénk, ha látnának minket, ha észrevennék, hogy itt vagyunk. De mennyire függünk attól, hogy mások mit gondolnak rólunk? Mennyire hagyjuk, hogy a “like”-ok és kommentek határozzák meg, hogyan érezzük magunkat?⁉️
Talán ideje egy kicsit mélyebbre ásni és átgondolni: tényleg erről szól az élet? Hogy folyamatosan megmutassuk, hogy mit eszünk, mit csinálunk, hova megyünk? Vagy van valami más is mögötte?
🚨Nézzünk szembe ezzel együtt – talán megtudsz valamit magadról, amit eddig még nem is sejtettél.
1. Elismerés és Visszaigazolás Igénye
🪷Az emberek természetüknél fogva vágynak az elismerésre és a visszaigazolásra. A közösségi médián keresztül gyors és folyamatos visszajelzést kaphatnak posztjaikra, Legyen az egy “like”, komment vagy megosztás. Az ilyen visszajelzések dopamint szabadítanak fel az agyban, ami örömérzetet okoz. Ez egy ördögi kört hozhat létre, ahol az egyén egyre több tartalmat oszt meg, hogy újra és újra átélje ezt az érzést.
Egy 2021-es kutatás szerint a közösségi médiát használók 70%-a jelezte, hogy a “like”-ok és kommentek mennyisége befolyásolja az önértékelésüket. (Gondolj bele…10ből 7 ember😮). A kutatásban részt vevő fiatalok (18-30 év közötti) több mint 50% úgy érezte, hogy folyamatosan szüksége van mások visszajelzéseire, hogy pozitívan érezzen magáról. (Elgondolkodtató miért…de hidd el, nekik sem jó így👪)
📔Megoldás: Kezdj el keresni olyan tevékenységeket, amelyek önmagukban is örömöt okoznak, például sportolás, új hobbik kipróbálása, vagy önkénteskedés. Ezek segíthetnek belső elégedettséget találni, ami nem függ a külső megerősítésektől. Fontos megtanulni a visszajelzéseket kívülről is értelmezni, és nem kizárólagosan azokra alapozni az önértékelést. Ha segítsé kell de nem szeretnél azonnal pszichológushoz menni, keress fel egy coachot.
2. Identitás és Önértékelés Kialakítása
💻A folyamatos megosztások és posztok gyakran a saját identitás építésének és kifejezésének eszközei. Az emberek a közösségi médián keresztül próbálják bemutatni magukat másoknak egy idealizált képen keresztül, ami segítheti az önértékelésük növelését.
🚨Ez a viselkedés azonban hosszú távon negatív hatással lehet, ha valaki állandóan a külső megerősítésektől teszi függővé magát. Fontos, hogy megértsük az egész mozgatórugóját, hogy segíteni tudjunk a fiataloknak(haverok legyünk nekik ne a megmondó Boomer😉)
📓Egy 2022-es felmérés kimutatta, hogy a közösségi média aktív felhasználóinak 62%-a azt állította, hogy különböző platformokat használnak önmaguk kifejezésére. Az adatok szerint a válaszadók 45%-a többször is eltúlozza vagy idealizálja a posztjait, hogy jobban megfeleljen mások elvárásainak vagy a saját magáról alkotott ideális képnek.
📔Megoldás: Ahelyett, hogy a külső megítéléstől függnél, dolgozz az önbizalmad belső építésén. Kezdj naplót írni, amiben leírod a napjaid eredményeit, függetlenül attól, hogy mások mit látnak vagy mondanak.
(Ackerman szerint a naplóírás módszere hatékony segítséget nyújthat a major, azaz súlyos depresszió, a poszttraumatikus stressz szindróma (PTSD), valamint különböző szorongásos tünetek kezelésében. Emellett a mindennapi stresszhelyzetekkel való hatékonyabb megküzdésben is szerepe van. Más szakemberek azt is leírják, hogy a naplóírás a függőséggel, étkezési zavarral vagy kényszerbetegséggel küzdők kezelésében is hasznos módszer) Woooa😮😉
Dolgozz a valódi önelfogadáson, és próbálj inkább valódi, mélyebb kapcsolatokra fókuszálni, nem pedig felületes elismerésre.
3. Társas Hovatartozás Igénye
💻A közösségi média egy eszköz lehet a társadalmi kapcsolatok ápolására és a társas hovatartozás kifejezésére. Az emberek gyakran osztanak meg személyes tartalmakat, hogy kapcsolódjanak másokhoz, megerősítsék baráti köreiket, és úgy érezzék, hogy ők is részei egy közösségnek. Az egyén azt érezheti, hogy meg kell osztania életének különböző aspektusait, hogy fenntartsa ezeket a kapcsolódásokat.
📓Egy szociálpszichológiai tanulmányban 1500 főt kérdeztek meg a közösségi média használatáról. A válaszadók 78%-a úgy nyilatkozott, hogy posztjaik célja a baráti kapcsolatok megerősítése és fenntartása. Azok, akik napi rendszerességgel posztolnak, 65%-ban érzik úgy, hogy erősebb kapcsolatot alakítanak ki online barátaikkal.
📔Megoldás:Koncentrálj a valós kapcsolatokra és találkozásokra. Szervezz rendszeres találkozókat barátaiddal, családoddal, vagy csatlakozz egy helyi klubhoz vagy csapathoz. Ezek az interakciók mélyebb és tartalmasabb kötődéseket teremthetnek, mint a közösségi médián keresztül fenntartott kapcsolatok.
4. Értelmet Keresés és Figyelem Elterelése
☑️A túlzott közösségi média használat mögött gyakran egyfajta figyelemelterelés is állhat. Azok az emberek, akik folyamatosan megosztják életüket a közösségi médián, lehet, hogy valamilyen belső ürességérzetet vagy bizonytalanságot próbálnak elkerülni. A megosztás, mint tevékenység, ideiglenesen betöltheti ezt az űrt, de hosszú távon nem nyújt valódi megoldást a belső problémákra.
✅Egy 2020-as kutatásban 1000 közösségi média használót kérdeztek meg, és kiderült, hogy 56%-uk érzi úgy, hogy a közösségi média használata a figyelmük elterelésének eszköze. A megkérdezettek 40%-a beismerte, hogy posztoláskor 🚨gyakran üresnek vagy stresszesnek érzi magát🚨, és ezzel próbálják enyhíteni belső feszültségüket.
📔Megoldás: Gyakorold a tudatos jelenlétet (mindfulness) és az önreflexiót. Szánj időt arra, hogy felismerd azokat az érzéseket és gondolatokat, amiket próbálsz elkerülni. Keress olyan tevékenységeket, amelyek elmélyülést igényelnek, mint a meditáció, jóga, vagy kreatív írás, amelyek segítenek az érzelmi feldolgozásban.
5. Félelem a Kimaradástól (FOMO – Fear of Missing Out):
😮A FOMO egy gyakori jelenség a közösségi média korában, ahol az emberek attól félnek, hogy lemaradnak valami fontosról vagy érdekesről. Ez a félelem gyakran ösztönzi az embereket arra, hogy folyamatosan kapcsolatban legyenek a közösségi médiával, és minél többet osszanak meg magukról, hogy jelen legyenek és relevánsnak tűnjenek.
Miből tudhatjuk, hogy a FOMO nálunk megjelenhet?
- szorongást és stresszt élünk meg, ha kimaradunk egy programból
- feszülten figyeljük a telefonunkat, hogy mikor kapunk értesítést, vagy épp amiatt vagyunk feszültek, hogy már régen nem kaptunk, emiatt a csoport elhanyagol minket
- diszkomfort érzetet okoz nem online lenni
- állandóan összehasonlítjuk magunkat másokkal (például milyen jó egy barátunknak, ő állandóan programokra megy, mindig hívják, engem pedig nem) — s ezáltal elkezdjük leértékelni magunkat
- folyamatosan ellenőrizzük mások tevékenységét a közösségi médiában
- minden programon próbálunk részt venni, ezáltal elhanyagolva saját szükségleteinket és érdekeinket
- felvet egzisztenciális szorongáshoz kapcsolódó kérdéseket — például: Ki vagyok én?, Mi az én értékem?, Mi az életem értelme?, Fontos vagyok-e másoknak?, Fognak-e rám későn emlékezni?, stb.
✅Egy 2019-es tanulmányban a válaszadók 60%-a vallotta be,hogy a FOMO érzése motiválja őket arra, hogy folyamatosan használják a közösségi médiát és megosztják mindennapi életük pillanatait. Az adatok azt is mutatták, hogy a fiatalabb generációk, különösen a 😮18-24 évesek, 72%-ban érzik ezt a nyomást.😮
📔Megoldás: Korlátozd a közösségi média használatát időszakokra, például napi 30-60 percre. Koncentrálj arra, hogy jelen legyél az adott pillanatban, és értékeld a saját életed eseményeit anélkül, hogy mások életével hasonlítanád össze. Ez segíthet csökkenteni a kimaradástól való félelmet.
6. Érzelmi Kifelé Fordulás
🙂Az érzelmileg nyitottabb emberek gyakran jobban igénylik az önkifejezést és az érzelmek megosztását, amit a közösségi média lehetővé tesz számukra. Az ilyen típusú viselkedés mögött az önkifejezés iránti vágy és az érzelmi kapcsolatok iránti szükséglet húzódik meg.
Egy 2021-es felmérés szerint a közösségi média felhasználók 47%-a érzi úgy, hogy platformokat használ érzelmeik kifejezésére és másokkal való megosztására. Az érzelmileg nyitottabb felhasználók közül 68%-uk nyilatkozta, hogy rendszeresen oszt meg személyes érzéseket és élményeket.
📔Megoldás: Keresd a mélyebb, offline kapcsolatokat, ahol valódi érzelmi támogatást kaphatsz. Beszélgess egy közeli baráttal, vagy gondolkodj el a terápia lehetőségén, ahol szakszerű segítséget kaphatsz érzelmeid kezelésében. Az online önkifejezés helyett próbáld meg a kreatív írás vagy művészet eszközeit használni.
🚨🚨Mint az életben minden nem mondható egyértelműen, hogy a social media jó vagy rossz. A helyes balance a lényeg, hogy tudd ezt is, minden mást megfelelő arányban használni az életben.
A fiatalokra pedig tessék figyelni kedves Boomerek, mert igényeik vannak, olyan nem elhanyagolható dolgok, mint a törődés és a szeretet…💗
